New Post in the Marketing Library blog: Seth Godin: Tribes – We Need You to Leave Us (HVG Könyvek 2009., 219 oldal)
I am dissapointed. And I do not want to hide it... Read more in Marketing Library blog!

New post in the Marketing Library blog about the last part of online community management articles by Karmamedia. Read it there:  marketingkonyvtar.blogspot.com

New post in the Marketing Library Blog about Alex Wipperfürth: Brand Hijack (HVG Books, Budapest, 2008).
Who said the following and to whom? 1. Never one product fail that badly than this in that test. 2. Do not give up your main profession. It is not worth to found your future on this.
It was said by a markeing researcher firm’s collegues. It was said about the Red Bull energy drink. More in the blog.

New post in the Marketing Library Blog, about the book: Larry Weber: Marketing to the social web (HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2008)
It is all about how to build up a group of buyers, with logical arguments…

Read more in Marketing Library Blog!

Seth Godin: Hab a tortillán

(HVG Könyvek 2008., 295 oldal)

Minden olyan pofonegyszerű és könnyű – ez volt az érzésem, miközben Seth Godint olvastam. Mert az amerikai marketing guru könyveiben sorjáznak az ötletek, néhány szóban intéz el olyan problémákat, mint link-, vagy közösségépítés, emellett pedig magától értetődőnek tartja, hogy az ember képes váltani és változtatni akár az évek hosszú sora alatt megcsontosodott gondolkodásmódján is.

A Hab a tortillán című opuszban a korszerű marketing tizennégy trendjét mutatja be szokásos laza, olvasható stílusában. De mi is az a korszerű, vagy ahogy a „mester” mondja, „új” marketing, amelynek pilléreit szépen összeszedte nekünk a könyvben? Lényegében nem más, mint az online eszközök hatékony és maradéktalan kihasználása.
Például a bizalom, az áru, vagy a szolgáltatás köré font kerettörténet, vagy éppen a közösség.

Mindez pedig az internet nyújtotta lehetőségek révén előbb-utóbb sikert eredményez. Legalábbis Godin szerint. Isten ments, hogy vitatkozzak vele a Google AdWords, a YouTube, a MySpace, vagy éppen a blogok hasznosságán! (Ez utóbbi egy blogon amúgy is hülyén nézne ki.) Ugyanakkor az az érzésem, hogy alkalmanként kicsit túlbecsüli ezek jelentőségét. Ez nem biztos, hogy az ő hibája. Inkább annak a ténynek a nem elfelejtése, hogy Godin az USA-ban él, én meg Magyarországon. Utóbbi országban pedig az emberek (fogyasztók) ugyan sok szempontból hasonlítanak a tengerentúliakra, de az internet használati szokások kissé eltérnek az amerikaihoz képest.

Paul Garrison: Exponenciális marketing

(HVG Kiadó, 2006, 186 oldal)

Nem mondhatnám, hogy az első pillanattól kezdve ellenállhatatlan késztetést éreztem volna, hogy elolvassam Paul Garrison „Exponenciális marketing” című könyvét. Jó, tudom: nem lehet mindennek olyan címet adni, mint például „Anyám könnyű álmot ígér”, vagy a „Kőszívű ember fiai”, és egy marketinggel foglalkozó munkának különösen nem kell lírai húrokat pengetni, de azért az az „exponenciális” egy kicsit szíven ütött. Lelki szemeim előtt függvények és egyenletek, valamint egy száraz, számokkal telezsúfolt, kvantitatív technikákat magyarázó tanulmány jelent meg.

Ehelyett viszont kaptam egy meglehetősen jó stílusban megírt, érdekes esettanulmányokkal tarkított, könnyen olvasható marketing szakkönyvet. Amiben a kötet nem különbözik alapvetően más, hasonló művektől, az az, hogy a gondolkodásmód megváltoztatására tesz javaslatot. Valljuk be: szinte minden szerző egy sajátos, a megszokott, sőt megcsontosodott szokások és gyakorlatok elhagyását és a problémáknak, valamint megoldandó feladatoknak egy addig elhanyagolt nézőpont felől való megközelítését szorgalmazza.

Paul Garrisonnál ez a fogyasztóközpontúságot jelenti. Persze még ez sem számít forradalmi újdonságnak, de a márkák és folyamatok gondozásába, csiszolásába belefeledkezett marketingeseket azért valóban nem árt néha szembesíteni azzal, hogy tulajdonképpen miért is dolgoznak. Vagy kiért. Bár az tetszett Garrisonnál, hogy nem tetszeleg a világot jobbítani akaró, küldetéssel rendelkező filantróp szerepében. Már könyve elején kijelenti ugyanis, hogy azért kell a vevőre „koncentrálni, mert onnan jön a pénz.” Tiszta beszéd. Miként az is, hogy egy hirdetést nem az alapján ítél meg, hogy tetszik-e neki az vagy sem, unalmas-e vagy sem, hanem azt, hogy az adott fogyasztó igényeinek szempontjából mennyire releváns. Az önmaguk alulbecsülésével nem vádolható reklámszakemberek és brand menedzserek számára kijózanító lehet elolvasni Garrison véleményét. Különösen azokat a részeket, amelyekben a BTL és a sokak által lenézett ATL közötti hátrányos és felesleges megkülönböztetések káros hatásait taglalja.

Tóth Gergely - A Valóban Felelős Vállalat

A múlt héten a kezembe nyomtak egy láthatóan újrafelhasznált papírból készült, alig több mint százoldalas könyvecskét, hogy na, ezt olvasd el! Merthogy emészthető, áttekinthető és jól összefoglalja azt, hogy mi fán is terem a sokat emlegetett vállalati felelősségvállalás, vagyis a CSR.

Volt ennek némi térítés-jellege is, mert alapból fenntartásaim vannak azokkal a cégekkel szemben, amelyek fennhangon hirdetik magukról, hogy hű de zöldek, meg környezettudatosak. Meg tulajdonképpen ők nem is a profittermelésért vannak, hanem hogy önzetlenül jobbá és boldogabbá tegyék a világot. Nem fából vaskarika ez egy kicsit? Mint ahogyan azokat az antiglobalistákat is csókoltatom, akik mobiltelefon, meg internet segítségével megszervezik a következő dzsemborijukat, aztán odautaznak valahová jó messziről, imígyen is hozzájárulva a CO2-kibocsátáshoz. Majd a távol-keleten – ki tudja kik által és milyen körülmények között – előállított farmerjükben-pólójukban-sport cipőjükben tüntetnek a globális világ, meg a multinacionális cégek igazságtalanságai ellen.

Szóval, egyáltalán nem előítéletek nélkül mélyedtem el a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület alapítója és főtitkára, Tóth Gergely könyvében. Nem rejtegetek zsákba macskát: nem győzött meg arról, hogy a társadalmi felelősség vállalás nem több egy amúgy szép, de kissé ellentmondásos ideánál. Nem ő tehet róla.

Papp-Váry Árpád: Marketing a gyakorlatban

(BKF - Századvég Kiadó, 2008, 321 oldal)

Az előző posztban is elidőztem egy röpke kitérő erejéig a címnél és most sem tudom kihagyni, hogy ne ezt tegyem. Kíváncsi lennék ugyanis, hogy ha azt mondom tankönyv, amelynek a címe „Marketing a gyakorlatban”, akkor hány ember rohan azonnal az első könyvesboltba, vagy rendeli meg a neten a fenti kötetet. Szerintem nem sokan. Pedig érdemes lenne! Mert az egyébként a Budapesti Kommunikációs Főiskola jegyzetének készült könyv jól összeszedett, remek stílusban megírt, valóban hasznos munka.

Nem kápráztat el minket újszerű gondolatokkal, nem traktál eredetinek tartott ötletekkel. Láthatóan nem is az volt a szerző, Dr. Papp-Váry Árpád célja. „Csak” bevezetni a marketing világába, megismertetni a legfontosabb fogalmakkal, vagy éppen a legújabb módszertannal. Mindezt ráadásul a célcsoport tagjait – pardon – az olvasókat feltételezhetően érdeklő példákkal illusztrálva.